Interjú dr. Pásztor Edittel


ajánló:
»»Választási szórólap

 

Interjú a legfiatalabb önkormányzati képviselõvel, dr. Pásztor Edittel

2007. 06. 04.

A jelenleg a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásnál dolgozó Pásztor Edit 2005-ben tette le a jogászi esküt, 2006-ban önkormányzati képviselő lett - s nagy tervei vannak 2007-re is.

- Ilyennek képzelted a képviselőséget?
- Őszintén? Ilyennek!

- Honnan jött az ötlet, hogy jelöltesd magad?
- A választás közeledtével az emberek valahogy mindig többet és jobban foglalkoznak a politikával, így kedves barátaimmal mi is sokat szórakoztunk akkoriban azon, hogy ki milyen pozíciót töltene be szívesen Nagyhalászban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a településen a képviselőtestületi tagság a polgármesteri cím elnyerésének előfeltétele, így ezzel még várnom kell...:) A viccet félretéve: a környezetemben élők nagyszámban hozzájárultak a döntéshez, akinek csak megpedzettem viccesen, hogy indulok, támogatásáról biztosított.

Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy a viccből komoly dolog lett. Hirtelen úgy éreztem, hogy én tényleg képes és alkalmas vagyok arra, hogy települési képviselő legyek. Nem volt nagy kampányom, a szórólapot is utolsó pillanatban készítettem el, és meglepődtem, hogy milyen sok szavazatot kaptam. Jó érzéssel tölt el, hogy akár ismerve akár ismeretlenül megtiszteltek a nagyhalásziak a bizalmukkal. Köszönöm a támogatást... igyekszem megszolgálni!

- Mennyire voltál aktív első időszakodban?
- Bekerülni egy összeszokott csapatba, egy új környezetbe beilleszkedni, sehol sem könnyű dolog. Nem oldódik fel egyből az ember. Pláne így, hogy fiatalként olyan személyekkel ülök egy asztalnál egyenrangú félként, akik úgymond "nagyemberek" a településen. De nem érzem magam sem inaktívnak sem elhagyatottnak, amihez úgy érzem, hogy van hozzáfűznivalóm, azt elmondom nyíltan. Nem csinálok titkot abból, ha valamivel nem értek egyet. Tudásommal arra törekszem, hogy hasznos és következetes tagja legyek a testületnek.
Úgy érzem, eddig minden döntésem abszolúte őszinte és érdekmentes volt, soha nem néztem, hogy mások mit gondolnak.

"Felvetettem egy ciklus eleji testületi ülésen, hogy az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeire tekintettel talán célszerű lenne a képviselői tiszteletdíjról nagylelkűen lemondani."

 

 

 

- Volt már valamiféle egyéni kezdeményezésed?
- Talán mostanra ért meg az idő arra, hogy fel tudom mérni a település anyagi helyzetét és lehetőségeit. Ha most felsorolnám, hogy mi mindent szeretnék kezdeményezni, sokáig ülnénk itt. Ha felsorolnám, hogy mire tudnék pénzt szerezni az önkormányzattól... fél perces választ kapnál. De a legelső próbálkozásomat el tudom mesélni neked: felvetettem egy ciklus eleji testületi ülésen, hogy az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeire tekintettel talán célszerű lenne a képviselői tiszteletdíjról nagylelkűen lemondani.
Ez évi 12 millió forint a költségvetésben, bruttóban értve, járulékokkal együtt, aminek lenne máshol is helye. A képviselőtársak többsége viszont úgy gondolja, hogy ez egy olyan felelősségteljes munka, hogy jár érte a tiszteletdíj...

- Milyen három évre számíthatunk még 2010-ig?
- Nem lesz könnyű, hiszen még nem vagyunk túl a nehezén. "Állambácsi" is reformokat hajt végre, nekünk is azt kellene, csak helyi szinten. Több pénzünk sosem lesz, évről-évre kevesebb normatívából kell majd gazdálkodnunk. Ha kevesebb a pénz, kevesebb jut majd fejlesztésekre, vagy ... több hitelt kell magunkra vállalni. Nehezíti szerintem a helyzetet, hogy Ibrány mellett Kemecse is öntudatos, törekvő város kezd lenni, így hát a jövő zenéje, hogy ez a három dudás hogy fér meg egy csárdában. Egy biztos! Az életképes településeké a jövő. Az életképesség bebizonyításában előnyünkre válik, hogy forgalmas főutak mentén helyezkedik el a település, ideje lenne ezt az adottságot felhasználni, s mind magánszemélyeket, mind vállalkozókat ide- vagy visszacsalogatni. Kicsit úgy érzem, el kellene gondolkodni azon, mit is szeretnénk mi itt önkormányzati szinten. Leülni a testülettel, hogy mindenki mondja el mit vár a jövőtől. A legelső feladatunk talán az lenne, hogy megtanuljunk nemet mondani arra, amire nem jut, vagy ami nem égetően fontos feladat. Bár sajnos ráérős dolgaink nem nagyon vannak, viszont egy fontossági sorrendhez igazán igazodhatnánk.

- Melyek a legnagyobb problémái a városnak?
- Tudom, hogy nem leszek népszerű ezzel a mondattal, de nagyon sokan kapnak szociális támogatást. Hogy mondjak példát is: 1800 lakás van a településen és közel 800-an kapnak lakásfenntartási támogatást, felül kellene vizsgálni, ki az, aki igazán rászorul. Persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű. A sok munkanélküli is sokféle juttatásra jogosult, de mennyivel másabb lenne, ha lenne több munkahely a településen, ahol ezek az emberek el tudnak helyezkedni, így befizetéseikkel növelnék a település SZJA bevételét. A munkáltatók pedig iparűzési adó megfizetésére kötelezettek, ami szintén egyfajta bevétel.

"1800 lakás van a településen és közel 800-an kapnak lakásfenntartási támogatást, felül kellene vizsgálni, ki az, aki igazán rászorul."

 

 

 

Kíváncsian várom, hogy mi lesz a közoktatási intézményeink sorsa. Ha tovább csökken a gyermeklétszám elképzelhető, hogy ibrányi tagiskola leszünk. Bár ne lőjek bakot ezzel az előbbi mondattal! Amit elveszünk az általános iskolától, sajnos az ovitól és a művészeti iskolától is elvesszük.

Olyan óvodánk és iskolánk kell legyen, ahová érdemes beíratni gyermekeinket. Bölcsődénk nincs, de a jelenlegi finanszírozási rendszerben ezt lehetetlen szerintem fenntartani, ráadásul csökkenő gyermeklétszám mellett, csökkenne a normatíva is. De jó megoldás lenne erre a problémára egy magánbölcsőde. Igény biztosan lenne rá, már csak egy vállalkozó szellem kell. Sajnos a szülők kényszerhelyzetben vannak, a gyermeknevelés és a biztos megélhetés nem fér meg egymás mellett. Sokan kénytelenek gyermekeiket egy bölcsődére rábízni napközben, hogy munkahelyükön helyt tudjanak állni.

A városgazdálkodás körében ellátott feladatokkal meg mondom őszintén elégedetlen vagyok. Közterületeink tisztán és rendben tartására több figyelmet kell fordítani, nem engedhetjük meg magunknak, hogy város létünkre ápolatlanok és elhanyagoltak legyünk.

- Milyen terveid vannak, mint képviselőnek, a közeljövőre nézve?
Hűha... nagyon nehezet kérdeztél, merthogy tervekkel telve vagyok, éppen csak forráshiánnyal küszködök annak megvalósításához, amihez pénz is kell. Remélem nem sértem meg a város más pontján lakókat, de elsődlegesen az Irinyi utca sarkán lévő üres telken, Cucika néni portáján szeretnék egy pihenő- és játszóparkot létrehozni, a Fiatalok Nagyhalászért Egyesülettel és sok más segítővel karöltve. Olyan régóta elhanyagolt terület már, és most van lehetőségem arra, hogy kezembe vegyem a sorsát. Az ésszerű beruházásokat a jövőben is teljes mértékben támogatni fogom.

Sajnos amihez csak én kellek, azzal is baj van néha. A ciklus kezdete óta szeretném elérni, hogy a Nagyhalászi Hírek minden fontos és pontos információt tartalmazzon a településsel kapcsolatban. Egy a baj csak, mindig lemaradok! Bár már szóvá tettem Oktatási- és Kulturális Bizottsági ülésen, hogy rendszert kellene a megjelentetésbe vinni, valahogy nekem mindig össze-visszának tűnik. A bosszantó helyesírási hibák elkerülése érdekében jeleztem az illetékesnek, hogy egy nyers változatra mindig igényt tartok átolvasás céljából, és bár eddig csak egyszer vagy kétszer kaptam, nem adom fel, ezután is kérni fogom. Örömmel tölt el, hogy a város honlapja fokozatosan nyeri el funkcióját, szeretném, ha valóban minden fontos információ terévé válna.

- Bacskai János -