Tompa Mihálytól Anóka Eszterig.
Forrás: Bodnár I. -Katona B.: Irodalmi utazások

Nagyhalász irodalmához köthető legnevesebb írónk-költőnk Tompa Mihály, aki egyik legfontosabb költői feladatának a népi hagyományok gyűjtését és feldolgozását tartotta. Ahol csak megfordult, maga is igyekezett lejegyezni az egyes helységekhez köthető történeteket, népi hiedelmeket, s barátait is erre buzdította. Népregéi között három olyan is van, amelyek szabolcsi és szatmári településekhez kötődnek: A halász és az aranyhal, A két íjász és a Süllyedés. A halász és az aranyhal Nagyhalász város nevének eredetét magyarázza. A szegény öreg halász, akinek sikerül hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kap egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli és a város címerét ma is két aranyhal díszíti.

Nagyhalászból származott jelenkori irodalmunk érdekes, tehetséges egyénisége, Anóka Eszter (1942-1994). E név írói álnév, eredeti családi neve Horváth Katalin volt. Küzdelmes, hányatott gyermek- és ifjúkor után 1975-ben magyar-könyvtáros oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Megpróbáltatásai azonban ezután sem értek véget: volt gyári munkás, adminisztrátor, könyvtáros és újságíró. 1968-tól publikált rendszeresen, verseit és novelláit főleg a Tiszatáj, a Forrás, az Új Auróra, az Élet és Irodalom, a Magyar Napló és a régi Mozgó Világ közölte.

52 esztendős korában tragikus körülmények között halt meg, egy kullancscsípés következményeként. Halála előtt még Nagyhalászba készült utazni.

- BJ -