Milyen változások várnak ránk 2012-ben?

Több szempontból is megdrágul az élet az idei évben, többe kerül például autózni, cigizni és fűteni, mint tavaly. Az általános dráguláshoz leginkább az áfaemelkedés járul hozzá. Idén jönnek az egyéni nyugdíjszámlák és heteken belül kiderülhet az, hogyan akar még segíteni a közalkalmazott devizahiteleseknek a kormány.

Mindenért többet fizetünk

Az új év egyik legfontosabb változása, hogy a legtöbb fogyasztási cikket terhelő általános forgalmi adó (áfa) 25-ről 27 százalékra nő, ez azt jelenti, hogy a 2006-ban még 15 százalékos áfakulcs öt év alatt közel a kétszeresére emelkedik. Az áfaemelés szinte biztosan az árak emelkedéséhez vezet, a kérdés csak az, hogy a kereskedők teljes egészében áthárítják-e az emelkedést a fogyasztókra.
A magyarországi Tesco vezérigazgatój az az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, hogy "most, amikor az ár minden korábbinál fontosabb, ez valóban pofon a szektornak, de főképp a fogyasztóknak". A 27 százalékos áfakulcs az Európai Unióban a legmagasabb az áfa, és világviszonylatban is dobogós helyezést ér, Dzsibutiban 33, St. Lucia szigetén 40 százalékos az adómérték.

Nő a rezsi, drágább lesz az autózás és a cigizés

Az áram ára 2,7 százalékkal, a földgáz és a távhő ára pedig 4,2-4,2 százalékkal nő - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a két ünnep között. Az idén újonnan bevezetett baleseti adót részben kompenzálja, hogy a kötelező felelősségbiztosítási kampányban nagyon alacsony díjakkal rukkoltak elő a biztosítók, de az autósoknak még így is minden biozonnyal növekedni fognak a terhei. Az áfaemelés miatt jó eséllyel drágább lesz az üzemanyag. Emellett jövőre megszűnik a legnépszerűbb és legolcsóbb négynapos autópálya-matrica, amely az idén 1650 forintba került. A személygépkocsira váltható legolcsóbb e-matrica a két hétvégét magába foglaló, hetinek nevezett, valójában10 napos vignetta lesz, az e-matricák díja pedig az euró/forint árfolyam változásához igazodva valamennyi kategóriában  átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek január 1-jétől.
Jelentősen megdobhatják a cigaretta árát a jövőre tervezett jövedékiadó-emelések, ha a gyártók érvényesítik az adóemeléseket, akkor dobozonként több mint száz forintot ugorhat egy év alatt a cigi ára. Nem ússzák meg a drágulást a sodrós dohányt szívók sem.

Ötödével nő a minimálbér, csak senki sem kap többet

Jóval magasabb lesz a minimálbér, a Magyar Közlönyben karácsony előtt megjelent rendelet szerint a minimálbér összege január 1-jétől 93 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 108 ezer forint lesz, szemben az idei  78 ezer, illetve 94 ezer forinttal, azaz előbbi több mint 19, utóbbi pedig közel 15 százalékkal emelkedik. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára december közepén azzal indokolta a jelentős emelést, hogy a jövő évi adóváltozások nyomán ne csökkenjen a minimálbért keresők jövedelme. Az emelés költségeit a kormány részben kompenzálja, a minimálbér feletti bérek esetében pedig nemcsak ezzel, hanem azzal is próbálja rászorítani a cégeket az emelésre, hogy az ezt elmulasztó vállalkozásokat kizárja az állami közbeszerzésen való indulásból.

Kvázi kétkulcsos lesz az szja

Bár a kormány kommunikációja szerint marad egykulcsos a személyi jövedelemadó, ám a drasztikus minimálbéremelés forrását az szja-rendszer átszabásával oldja meg, gyakorlatilag kétkulcsos adóztatást hoz létre. Az átlagbér felett, havi 202 ezer bruttó felett keresőknél megmarad a szuperbruttó adóalap, vagyis az átlagbér feletti részt fel kell szorozni 1,27-tel, és erre kell vetíteni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. Ez lényegében azt jelenti, hogy az átlagbér alatti jövedelem után 16, az afeletti jövedelemrész után 20,32 százalékos lesz a elvonás.

Jövőre megjelenik az Erzsébet-kártya

A parlament november 21-én, az adótörvények módosításával döntött arról, hogy januártól állami monopólium lesz a béren kívüli juttatásként adható étkezési utalványok kibocsátása. Az úgynevezett Erzsébet-kártyák gyártása december végén még el sem kezdődött, ezért legkorábban februárban kaphatják meg azokat a munkavállalók.
A munkaadók az eddiginél jóval kevesebb jegyet adhatnak majd a dolgozóiknak, és egyelőre a kisebb boltok mellett csak két magyar bolthálózatban, a Coopban és a Reálban lehet majd őket beváltani. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelettervezete szerint az elektronikus Erzsébet-utalvány úgy működik majd, mint egy bankkártya. Az Erzsébet-utalvány havi ötezer forintig minősül majd béren kívüli juttatásnak.

Jönnek a nyugdíjszámlák, meghosszabbodik az árfolyamrögzítés

A kormány ígérete szerint jövőre elindulnak az egyéni nyugdíjszámlák. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, aki december 31-ig a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja volt, december 17-én azt nyilatkozta, elkezdődött az egyéni nyugdíjszámlák kidolgozása. Az új rendszer kidolgozására parlament gazdasági bizottsága még tavaly februárban nyújtott be egy javaslatot a parlamentnek, amelyben kezdeményezte, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az általa kezelt és nyilvántartott adatokat 2011. december 1-től legkésőbb 2012. március 31-ig adja át az egyéni számla alapját képező egyéni nyugdíjnyilvántartás kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.
Selmeczi Gabriella decemberben azt mondta, az egyéni nyilvántartás mellett létrejövő egyéni számlarendszerben az állampolgárok követni tudják majd, hogy mennyi befizetésük van, és miként alakul a szolgálati idejük.
A kormány és a Bankszövetség megállapodása értelmében meghosszabbítják és olcsóbbá teszik az árfolyamrögzítést, vsizont lezárták és feszesebbé tették a végtörlesztést. A közalkalmazottak januárban megtudhatják, milyen felétetlekkel juthatnak munkaadói kölcsönhöz az állami intézményektől.
Magyar Köztársaságról Magyarországra változik az ország hivatalos elnevezése január 1-jén. A kormány már minden egyes törvényt egyenként módosított, és átírta bennük a Magyar Köztársaság kifejezést. A hatóságok a már legyártott hatósági bizonyítványokat és igazolványokat (például az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a jogosítványokat) előreláthatóan még egy évig felhasználják, és ezután adják ki az új okmányokat, igazolványokat. A kiadott személyazonosító okmányok cseréjére és visszavonására nem lesz szükség.

Állami kézben a kórházak és a megyei iskolák

Az ország neve mellett azonban még sok minden más is megváltozik. Az alaptörvény írja elő például az új önkormányzati törvény elfogadását. Az új jogszabály egyik legnagyobb újdonsága, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák és a kórházak. Január elsejétől a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők kerülnek állami tulajdonba. 19 megyében összesen 131 szociális, gyermek-, illetve ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményt vesz át az állam, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és a nagyjából 180 milliárd forintos adósságállományával együtt. A megyék intézményfenntartó szerepe tehát teljesen megszűnik, a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.
A változások közé tartozik, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy a települések helyi adókkal növeljék bevételeiket. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, megmaradnak a kerületek, de az eddigi feladatokat és hatásköröket megváltoztatja a törvény. Például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
Az összes önkormányzati iskolát 2013-tól veszi át az állam, és szintén csak 2013-tól lép hatályba az a rendelkezés, hogy a kétezer alatti lakosságszámú településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal. Ez nagyjából négyszáz települést érint majd.

Csak egykulcsos lehet az szja

A gazdasági stabilitási törvény - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta - rögzíti a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény szerint januártól az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell a reálértéküket. Ez a törvény rendelkezik egyebek mellett arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne (a számításra vonatkozó szabályt azonban csak 2015-ben kellene alkalmazni).
A stabilitási törvény előírja azt is, hogy csak egykulcsos lehet a személyi jövedelemadó és a társasági adó is 2015-től (az adóalapot ettől még lehet eltérően számolni, ahogyan ez 2012-ben is történik az szja esetén). Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat, ezzel párhuzamosan ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.

Elfogadták az új köznevelési törvényt

A sajtóban nagy visszhangot keltett jogszabály szerint a jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket. A gyermekek 6-16 éves koruk közt tankötelesek (eddig 18 éves korig volt kötelező iskolába járni), választható oktatási forma lesz az egésznapos iskola, és hároméves kortól kötelező az óvoda (vagyis a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell, hogy részt vegyen.)

Tilos a dohányzás

2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben, zért légterű helyeken. Így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. Tilos lesz rágyújtani a vasút teljes területén, a pályaudvarokon, a vasútállomásokon, a megállóhelyeken és azok peronjain, valamint az összes személyszállító vonaton is. (Bár a jogszabály január 1-jétől hatályos, 3 hónap türelmi idő után, csak áprilistól bírságolnak majd.)

Tizenhat év a tankötelezettség korhatára

A tankötelezettség korhatárát 18 évről 16-ra szállítják le. A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanulók tudásának értékelésénél.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

2013-ban jön a pedagógusi életpályamodell

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógusi életpályamodell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni.

A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.

Drágul a cigaretta, szinte mindenhol tilos a dohányzás

Jelentősen megdobhatják a cigaretta árát a 2012-re tervezett jövedékiadó-emelések, amelynek köszönhetően dobozonként több mint 100 forintot ugorhat a cigaretta ára.

Dohányozni sem szabad már bárhol. Január elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Emelkedik az áram és a földgáz ára

A villamos energia egyetemes szolgáltatásban alkalmazott nettó végfelhasználói árak szolgáltatónként különböző (-1 és +2,7 százalék közötti) mértékben változnak, országos átlagban 1,2 százalékkal növekednek. Az ÁFA-kulcs változás hatását is figyelembe véve a bruttó végfelhasználói villamos energia árak 0,6-4,2 százalék közötti mértékben - országos átlagban 2,7 százalékkal - emelkednek. A földgáz esetében az egyes díjak - az indokolt költségek változásával összhangban - 2,6 százalékos mértékben növekednek, ami az ÁFA-kulcs módosítás hatását is figyelembe véve mintegy 4,2 százalékos áremelkedést jelent.

Megszűnt a rokkantnyugdíj

Januártól megszűnt a rokkantnyugdíj, helyébe a rehabilitációs és a rokkantellátás lépett, utóbbi havi 28 és 47 ezer forintot jelent, de a rokkantsági ellátásért is legfeljebb 140 ezer forintot kaphat a jogosult.

Magasabb lett a minimálbér, amely január 1-jétől 93 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 108 ezer forintra emelkedett, megszűnt azonban az adójóváírás intézménye.

Szankcionálják a bérkompenzáció elmulasztását

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is.

A munkaügyi hatóság - amennyiben jogsértést tár fel - határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt. A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

Határ a banki kamatoknak

A kormány határt szab az egekbe szökő banki kamatoknak is, hiszen január elsejétől a hiteldíj legfeljebb 24 százalékponttal lehet magasabb a mindenkori jegybanki alapkamatánál. A kormány és a Bankszövetség megállapodásának köszönhetően idén már a devizahitelesek terhei is csökkenhetnek, hiszen öt éven keresztül 180 forinton törleszthetik hiteleiket.

Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból

Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépett törvénymódosítás szerint.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem esetén se lehessen kikapcsolni őket az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.

Egységes a katasztrófavédelem rendszere

Egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt tragédia bekövetkezésével indokolták, megemlítve a West Balkán szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát.

A védelemigazgatásban változást hoz, hogy veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője.

A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük van: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kellett elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.

MI MENNYI 2012-BEN? MINIMÁLBÉR, NYUGDÍJ, SEGÉLY, ADÓ, MUNKANÉLKÜLI, JÁRULÉKOK. KATT IDE ÉS MEGTUDJA!