TANÉVNYITÓ A CSUHA ANTAL BAPTISTA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

 

Idén is eljutottunk ahhoz az időponthoz, amelytől a legjobban retteg minden diák.


A KÉPGALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ KATT IDE!


Polgármester Úr!
Tisztelt egybegyűltek!
Vendégeink!
Kedves diákok!
Kollégák!

Pál a bibliai Titusznak ezt mondta: „Te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot!”.
Ha azt gondolod, hogy ez nagy feladatnak tűnik – nos, igazad van, de az Úrral teljesíthető ez a nagy feladat is.
Hiszen egy mosoly nem kerül semmibe, és nagyot visz véghez. Boldoggá teszi azt, aki kapja, és aki adja, nem lesz szegényebb. Csak egy pillanatig tart, de emléke olykor örökké él. Senki sem elég gazdag, hogy nélkülözni tudná, és senki sem olyan szegény, hogy ne tudná adni. A barátság érezhető jele. A mosoly nyugalmat ad a fáradt embernek. Bátorságot önt a csüggedőbe. 
Ha valamikor találkozol valakivel, aki nem adja meg neked a megérdemelt mosolyt, légy nagylelkű, és ajándékozd meg Te Őt. Mert senkinek sincs akkora szüksége egy mosolyra, mint annak, aki nem tud mosolyogni másra.

Ha felidézem gyermekkorom iskolakezdési napjait, valószínűleg mindannyiunkban hasonló érzések törnek felszínre. Részben a szorongás érzése, hiszen csak-csak vége van a tavasszal még végtelennek tűnő nyári szünetnek, s újra kezdődik egy igazán hosszúnak tűnő, küzdelmes év.

De az olthatatlan és kiapadhatatlan kíváncsiság is minden szeptemberben megjelenik: nyitott szívvel várjuk az első órákat, hiszen a hónapok óta nem látott tanárainkkal, osztálytársainkkal találkozhatunk.
Sőt, nem szégyellem, én annak idején még a tankönyveket is végiglapoztam szeptember első napjaiban.

Gyerekkoromból arra emlékszem, hogy mások is hasonlóképpen voltak az évkezdéssel, s talán nem járok messze az igazságtól, ha feltételezem, hogy az esetleges szorongás, s a mindig megújuló kíváncsiság ilyenkor egyaránt kíséri a pedagógusokat és a szülőket is.

Természetes tehát, hogy az évkezdés idején újragondoljuk tennivalóinkat: hogyan lehetne szebbé és tartalmasabbá tenni az elkövetkező tanévet.

Az iskola nevelőivel azt gondoltuk, hogy továbbra is folytatjuk azt az utat, amit elkezdtünk. Minden lehetőséget megragadva a ti tudásotokat fejleszteni. Ezért is van elsőtől angol oktatás azoknak, akik ezt a nem kicsi plusz tanulást vállalták, negyedik évfolyamtól naponta van angol, azért, hogy ti is olyan ügyesek legyetek, mint a múltéven két tanulónk is alapfokú nyelvvizsgát tett. És aki középfokon is bizonyít, egy éves ösztöndíjat kap Amerikába. A tét tehát nagy. Ebben segít Alisa Jones az észak-karolinai angol anyanyelvű segítőnk.
Továbbra is órarendbe építettük a sakkot és remélem, hogy nem csak a negyedikes Demeter Dorinára leszünk büszkék, aki a világranglista 10. helyezettje a korosztályában.

Lehetőségünk van az elsőben ingyenes úszás oktatására is, sőt ezen az évfolyamon csak tolltartót és iskolatáskát kellett venni a többit az iskola fedezte. Ismét biztosította a fenntartó a tableteket.
A hírekkel ellentétben a szeretetszolgálat az iskolákra minden feltételt biztosít.

Tehát csak rajtunk múlik, hogy milyen lesz ez a tanév.
Annyi biztos, hogy az elmúlt évihez hasonlóan, amikor másfélnaponként voltak programjaink, az idén is lesznek.

Kedves Szülők!
Gyerekek!
Újdonság, de szeptembertől nincs napló és ellenőrző!
De van e-napló, amivel a szülők otthonról is nyomon követheti gyermeke tanulmányait, beírásait, igazolásait.
Csak egy kód kell, amit szeptemberben megkapnak és az internet és már is tudhat mindent gyermekükről mielőtt haza érnek az iskolából.
Akiknek nincs internete azok részére az iskolaépületében elhelyezett gépeken lehet majd tájékozódni.

Két és fél ezer évvel ezelőtt már úgy nevezték a tanárokat, tanítókat, ahogy mi hívjuk őket.
Az ókori görögök pedagógusnak, azaz paidagógosznak azt a rabszolgát nevezték, aki elkísérte a család gyermekét az iskolába, a foglalkozásokon ott ült vele, hazakísérte, majd otthon újratanulta a gyermekkel az elsajátítandó tananyagot.

Képletesen fogalmazva kézen fogta őt.

Olyan valakire volt szüksége a családnak, akiről tudta, hogy képes megvédeni a gyermeket, s egyben alkalmas szellemi fejlődésének irányítására - azaz akiben tökéletesen megbízhat.
Az egykori görög tapasztalat alapján elmondhatjuk, hogy a szülő-pedagógus kapcsolat csak tökéletes bizalmi viszonyként képzelhető el.

Ez két és félezer év óta megszakítás nélkül érvényes. Joggal hihetünk benne, hogy ha e bizalmi viszony valóban élő, akkor elkerülhetjük az összes olyan helyzetet, mely gyermekeinkben szorongást idézne elő.

Ki az tehát, akire rábízzuk gyermekeinket?
Ki az, akit megbízunk azzal, hogy kézen fogja őket?
Mit várunk pedagógusainktól, iskolánktól?

Évezredek óta újra és újra megfogalmazódó kérdések ezek. S mivel évezredek óta igyekeznek erre új és új válaszokat adni, bele kell törődnünk, hogy talán nincsenek is végleges válaszok. Most, ugyanazokkal a kérdésekkel szembesülünk, mint elődeink.

Csak oktasson az iskola?
Vagy neveljen is?
S ha nevel, akkor milyen értékrend szerint tegye ezt?

Kedves Szülők, hosszan sorolhatnám e kérdéseket.
Mindezt azért nem teszem, mert meggyőződésem szerint az iskolák időtálló és meggyőző választ adtak, s adnak ma is a felmerülő dilemmákra.
Nem kérdés tehát, hogy mit részesítsünk előnyben: a nevelést vagy az oktatást.
Mivel e két tevékenység szervesen egybetartozó pedagógusi célként értelmezhető, szétválaszthatatlan.

Érett, a társadalom számára teljes értékű embert faragni diákjainkból, csak a megalkuvást nem tűrő, nevelői és oktatói munka segítségével lehet.

A nevelői munka elengedhetetlen feltétele a közösség, mint lelki, szellemi és fizikai háttér.

Az iskoláknak, élő közösségeknek meg kell védeni tagjaikat - így természetesen diákjaikat ugyanúgy, mint pedagógusaikat - korunk veszélyeitől.

Tisztelt Kollégák, Szülők!
Kedves Diákok!

 Az oktatás évezredeken át az egyre gyarapodó tudás átadásának eszköze volt.
Meg kell tanítanunk a tudás megszerzésének és állandó gyarapításának módját. A tudásalapú társadalomban mindenkivel szemben megfogalmazódik az élethosszig tartó tanulás követelménye.

"Nehéz ma pedagógusnak lenni, mert egyszerre kell tanítani és tanulni" - fogalmazta meg egy volt tanárom a tanárok érzését, a tanári szoba hangulatát.

A változó elvárások megkövetelik, hogy a fiatalok tényleges tudásának és képességeinek ismeretében az irányultságukból induljunk ki.
Tehát ne csak a fiatalok figyeljenek ránk, hanem mi is figyeljünk rájuk.
Ahogyan a gyermek azt általunk nyújtott ismereteket tanulja meg, úgy kell nekünk megtanulni a gyermeket.

Mindegyiket külön-külön.

Ebben a közös tanulásban már nem vesznek rész a következő nevelők:
Kovács Sándorné aki nyugdíjba vonult. Kívánom, hogy családja körében nagyon sok nyugdíjas évet érjen meg.
Másik iskolában kezd Czirjákné Veszeli Krisztina.

Új kollégák is érkeztek hozzánk: Juhászné Csipkés Szilvia Anikó, tanítós és Dr. Drótos Richárd András angol szakos nevelők. Munkájukhoz kívánok sok-sok jó nebulót, sikereket, hogy büszkék lehessenek iskolánkra. 

Említettem már azt a csillapíthatatlan kora őszi kíváncsiságot, mely minden évben iskolakezdéskor felbukkan bennünk.

Szívből kívánom, hogy mindig legyen a pedagógusok tárházában olyan tudásanyag, mely kielégíti a tudásvágyat, de szívből kívánom minden egyes pedagógusnak azt is, hogy soha ne tűnjön el a kíváncsi csillogás a rájuk bízott szempárok tekinteteiből.

Köszönöm Uram, hogy a mai napon így ismét együtt lehetünk. Köszönöm, hogy segítettél mindazoknak, akik szertetteiket veszítették el és Te segítetted őket a megnyugvásban, a lelki békéjük elérésében, mert Te mindig tudod, hogy hogyan cselekedj.

Köszönöm, hogy új kollégákkal áldottál meg bennünket és így zavartalanul kezdhetjük meg az évet.

Köszönöm, hogy megtartottad mind azokat, aki maradni akartak és maradtak is. Köszönöm, hogy jelenléteddel a táborok jól sikerültek és gyermekeink felüdülést lelhettek azokban a napokban. És köszönöm, hogy Alisa és Tünde továbbra is itt lehet közöttünk.

Köszönöm az emelkedő létszámot, az elmúl év sikereit, eredményeit.

De kérlek Uram, hogy áld meg a 2015-2016-os tanévet, hogy folytathassunk azt az utat, amit elkezdtünk veled.

Kérem az áldásodat az új elsőseinkre, akik most kezdik ízlelgetni a tudást, hogy az itt szerzett ismereteikkel sikereket érhessenek el szüleik dicsőségére.
Kérem az áldásodat az iskolánk többi tanulóira, nevelőire, technikai dolgozóira, a konyhásokra, a gazdasági dolgozókra, a közcélú segítőkre is.
De áld meg a gyermekeink szüleit, nevelő szüleiket.

Adj áldást orvosainkra, a képviselőtestületre, polgármester úrra, hogy ebben az évben is segíthessenek a településnek, és rajta keresztül, a tanulóinknak is

Kérem az áldásodat a fenntartónkra a Baptistaszeretet Szolgálat munkatársaira.

Kérem az áldásod a településen lévő református, katolikus, és görög katolikus gyülekezet minden tagjára, vezetőire, mert a cél közös, hogy a te dicsőségedre cselekedhessünk.

A Jézus Krisztus nevében kívánom, hogy így legyen. Ámen!

Ezzel a 2015/2016-os tanévet megnyitom!

PETRÓ LÁSZLÓ IGAZGATÓ ÚT TANÉVNYITÓ BESZÉDE