PROBLÉMÁK A KÁBELTÉVÉVEL ÉS AZ INTERNETTEL

Mivel az utóbbi hónapokban egyre több hiba fordult elő a nemrégiben kiépített, várva-várt internetes és kábeltévés hálózattal, Orosz Károly, Nagyhalász polgármestere magyarázatot várva magához kérette a T-Kábel néhány szakemberét.

 

Természetesen nem hagyhatta ki a nagyhalasz.hu cikkírója, hogy jó szokásának megfelelően néhány kellemetlen kérdést fel ne tegyen a találkozón megjelent Paulik Attilának, Parádi Zoltánnak és Durst Csabának.

Mi mással is kezdhettem volna, mint azzal, hogy mi az oka annak, hogy gyakran napokig nincs odahaza „jel”, és ha már megtörtént a baj, akkor miért nem csökken arányosan a kiszámlázott, nem kevés díj mértéke?

Nagyon fontos, hogy minél több ember jelentse a hibát. Ha ez megtörténik, akkor nem fordulhat elő, hogy négy-öt napig nincs valakinél TV vagy internet” – válaszolt elsőként Paulik Attila.

”Gyakran előfordul, hogy amikor kint vagyunk Nagyhalászban, és beállítunk éppen egy eszközt a terepen, akkor szólnak nekünk oda, hogy a másik utca „megállt” – erősíti meg szavait Parádi Zoltán. Kiderült, hogy volt egy hiba, de nem jelentették be, mert látták, hogy ott vagyunk. Minél többen szólnak be a központba, annál jobb. Amikor betelefonálnak, legyen kéznél a számla és a szerződés, mert kell hozzá az ügyfél jelszava is.”

Durst Csaba kitért a számlázási gondokra is: „A szerződéstől függően, ha a 72 órás javítási határidőt túllépjük,  akkor élhet az ügyfél kártérítési jogaival. Ám ha nem jelenti be a hibát, nem tudja ezt bizonyítani".

Azt problémát sem lehet megkerülni, hogy hétvégén miért nem javítják meg a hálózatot? Nemrégiben előfordult, éppen a cikkíró kábeles „ágán”, hogy egész hétvégén nem volt jel, ám hétfő reggel nyolc óra után pár perccel varázsütésre minden megjavult. Ilyenkor elgondolkodik még a legtürelmesebb, legjószándékúbb ember is, hogy miért is fizet, mint a katonatiszt, évi százezret?

Hétvégén van ügyelet, folyamatos a készenlét – tiltakozott Parádi. – Ha tömegleállás van, 24 óra a javítási határidő. Ha túl sok helyen fordul elő ügyfélhiba, akkor viszont lehet, hogy várni kell hétfőig. Az viszont biztos, hogy ha sok hibabejelentés érkezik, a mi dolgunk is könnyebb. Ha egy lakásból érkezik bejelentés, az egyedi bejelentésnek számít, ha több, akkor az már tömeghiba. Eleinte gyakran előfordult, hogy hibát jeleztek akkor is, amikor odahaza szétcsúszott a kábal, takarítás közben kihúzták a dugót vagy rátettek egy szekrényt a vezetékre, és a bútor eltörte azt.”

Megtudhattuk azt is, hogy a megengedett hibahatár havi szinten a televíziónál 2, az internetnél négy százalék állásidő.

Áramszünet után gyakran nehezen tér magához a hálózat, és sajnos ha nagy a feszültség-ingadozás egy-egy területen, akkor a kismegszakító kiold  - sorolta tovább a szakember a hibalehetőségeket. – Kezeljük a problémákat, de fontos az információáramlás. Az viszont tőlük függetlenül benne van a pakliban, ha rajtunk kívül álló okokból leold a kismegszakító, és ne feledkezzünk el arról, hogy az extrém időjárási körülmények is okozhatnak galibát. Olyan is előfordult, hogy egy 380 voltos, rosszul szigetelt motor reggelenkénti bekapcsolása szült problémákat.”

„Ha kellett, este 7-kor vagy reggel 6-kor is nekiálltak szakembereink a hiba kijavításának” – védte a mundér és kollégái becsületét Paulik Attila is.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nem is mindig a tisztelt szolgáltatót kell szidni, ha hiba van a kréta körül.

„Ha egy lakáson belül házilag, barkács módon szabálytalanul szétosztják a TV-s jelet, és nem tesznek bele megfelelő szűrőt, az gondokat okoz a szomszédoknál is. Ez ugyanis 110 voltot visszatáplál a hálózatba. Ilyenkor a központban egyesével ki kell kapcsolnunk az előfizetőket, hogy megtudjuk, melyik háztartásból fakad a zavaró jel.”

Olyan is előfordul, hogy az ügyes kezű, takarékoskodni vágyó házigazda megbütyköli a csomagszűrőt, és ez olyan interferenciát okoz, amely lehetetlenné teszi az internetes csatlakozást. A szakemberek elárulták: volt olyan utca, ahonnan egy egész marék ilyen szűrőt szedtek össze…

„Ha ezek éppen azt a frekvenciát használják, amit a netes modem, akkor nagy bajok keletkeznek. Még szerencse, hogy a netet nem lehet megberhelni” – sóhajtott fel Durst Csaba. – Néhány helyen visszateszik az oszlopokra a kábelcsatlakozót, és ezzel bezavarják a szomszédokét is, akik fizetnek a szolgáltatásért. Főleg akkor fordul ez el, ha lopják a villanyt is, és ehhez a kábel földelését használják. Ez betesz az internetes hálózatnak is.”
 
„A legtöbb gond eleinte felhasználói oldalon jelentkezett: a forró nyár és a hideg tél extrém környezet teremtett, és ezek okozták a hálózati hibákat – tette hozzá Paulik Attila. – Az oszlopokon lévő erősítőkkel sok volt a gond korábban, párásodás miatt rozsdásodni kezdtek, ezeket ki kellett cserélni, de az újak már távfelügyeletre is lehetőséget adnak.”

„A Funai televíziókon nem mennek bizonyos csatornák, a Németországból behozott TV-készülékek pedig más frekvenciákat használnak, mint a mieink” –avat be egy kábeles mindennapi gondjaiba Durst Csaba.

A legvégén kitérünk a helyi televíziós csatornának fenntartott helyre is: ha éppen úgy gondolja majd a város, lehet saját TV-adása. De ez még a jövő zenéje: jelenleg még a város újságja is tetszhalott.

Szöveg és fényképek: Bacskai János.