Nagyhalászból integettek haza a szelíd motorosok

Bacskai János írása

A majális előtti motoros ébresztő után újra soklóerős kétkerekűek szaggatták nagyhalászi utak sokat látott aszfaltját: Végh Miklós lelkipásztor meghívására városunkba érkezett a Goldwing Club Hungary. A tekintélyt parancsoló méretű és kinézetű járművek május második szombatján gördültek be a református templom udvarába.

„Egy baráti meghívásnak tesz ma eleget a Goldwing Club Hungary (GWCHU) – árulta el Végh Miklós lelkipásztor. – A klub 60 taggal rendelkezik, és ez az első alkalom, amikor Nagyhalászba látogatnak, sőt, az egész térségben most túráznak először. A mai egy jótékonysági motoros túra, hiszen a nagyhalászi református idősek otthonának tettek felajánlást a klubtagok.”

„Debrecenből érkeztünk – nyilatkozta az első fecske, a jóval társai előtt a helyszínre gördülő Toldy Attila. – Hogy miért éppen Goldwinget vezetek? Meguntam már a rázkódást a többi vason, a motorok királyára vágytam. Hétéves korom óta motorozom, mindennél jobban igényeltem már a kényelemet.”

Egyik társa, Maksa László elárulta, hogy nem az elfoglalt emberek szórakozása a Honda Goldwing-tulajdonlás, hiszen a motor letisztítása, rendbe tétele minden alkalommal egy-másfél órát vesz igénybe, ennyi ideig tart áttörölgetni, lemosni. Megéri: ez a gép a csúcsa eme műfajnak, ezért is vezető márka világszerte kategóriájában. Főleg Amerikában népszerű a hatalmas jármű.

„A dobozokba minden szükséges holmi elfér – vezetett körbe a Hondán. – A legnagyobb túra, amit vele tettem, egy 7-8 napos kirándulás volt, de ismerek olyat, aki háromhetes európai túrára utazott a motorral. Akadt olyan is, aki Amerikába repült, ott bérelt egy ilyen gépet, és átszelte vele a kontinenst. A motort én magam például Angliában, Leedsben vettem, onnan jöttem haza vele 2000 kilométert, 2 nap alatt.”

Katt a képre a beérkezést megörökítő galéria eléréséhez!

Utastársa, Juhász Tünde felvetésünkre (Ez nem éppen a régi fajta fapados) csak mosolygott, majd a kényelmes vezető mögötti helyre mutatott: „Olyan, mintha egy fotelben ülnék, még két könyöklőm is van, akár el is lehet aludni benne. Egy-másfél óránként amúgy is megállunk tankolni, kávézni, így nem gémberedek el a motoron. Igaz, a leghosszabb idő, amit hátul töltöttem, csak egy nap volt. Az viszont szent igaz, innen hátulról nem olyan izgalmas a túrázás, mint elölről, a vezető helyről.”
A klub elnöke, Sárközi Lajos régi barátként üdvözölte Végh Miklós lelkipásztort, majd készségesen állt a nagyhalasz.hu rendelkezésére.

„Még soha nem jártunk itt. Tiszteletes Úr tavaly lett klubtag nálunk, részt vett egy disznóvágáson velünk, és miután kiderült, hogy mi a foglalkozása, elhatároztuk: áldást kérünk életünkre és a motorokra. Az első adandó alkalommal el is jöttünk hát hozzá a társaság körülbelül egyharmadával. Nagyhalász most a fő úti célunk, nem jártunk még erre korábban a klubbal. Kedves, aranyos embernek ismertük meg az Atyát, hamar jó barátságba kerültünk vele és családjával, de a közös szerelem, a motorozás is összeköt minket. Gyűjtöttünk egy kis adományt is a helyi református idősek otthona számára, hogy a jótékonyságról is szóljon ez a túra.”

Kitért a Honda cég zászlóshajójára is:

„1975 óta gyártják, immáron 35 éve. A Harleynek nagyobb a presztízse, de nagyobb távolságokon a Goldwing sokkal kényelmesebb. Ezért vagyunk mi Honda-pártiak, a Goldwing szerelmesei. Amivel egy motort csak fel lehet szerelni, az mind megtalálható ezen a gyártmányon. 120 lóerős általában, motorversenyzők fejlesztették ki, de a cél az volt, hogy élvezni kelljen csak a motorozást, és semmi mással nem törődni. Nem rángat, nem fullad, nem erőlködik, csak megy, hegyen-völgyön át, egyforma sebességgel.”

Kattintson ide a kúria előtt készült galéria megtekintéséhez!

„Mi már csak néha száguldunk, csakis akkor, ha sietünk egy kicsit – tette hozzá hamiskás mosollyal a Goldwing-klub elnöke. – 220 kilométer/óra a végsebessége, de le van tiltva a motor a hosszabb élettartam érdekében.”

Miután befutott a derékhad, egy istentiszteleten vettek részt az igencsak szelíd motorosok az út porának lemosása után, ahol Végh Miklós az élet, a mindennapok minél teljesebb, hasznosabb átélésére és a közösségi szellem fontosságára hívta fel a figyelmet; majd Orosz Károly polgármester úr mutatta be röviden Nagyhalászt a látogatóknak, akiket néhány apróbb ajándékkal is köszöntött. Ezt követően a felújított kúriában a mazsorett-csoport előadása után megismerkedtek a vendégek a nagyhalászi töltött káposztával (a helyi polgárőrök közben szemmel tartották a motorparkot). Végül pedig „hazaintegettek” az otthon maradtaknak a híres halászi gólyapár, Halász és Harmat webkamerája elől.

Katt a képre a webkamera előtti zászlóbontást megörökítő galéria eléréséhez!

2010.05.11., Bacskai János