Törvényt sértenek, de sebaj!

 

Adatvédelmi törvénysértést követ el a jelöltek harmada, de a törvénysértés semmilyen következményekkel nem jár. Október 1-ig lehet igazolást kérniük a máshol szavazóknak.

 

"Nem felel meg minden törvényi előírásnak az önkormányzati választáson induló legtöbb jelölt - hallotuk a Kossuth Rádió déli híradójában. - Az adatvédelmi törvény szerint az ajánlószelvényeket gyűjtő jelölteknek nyilvántartásba kellene vetetni magukat, mint adatkezelők. Ezt csak 8.650-en tették meg, miközben ennél majdnem ötször többen indulnak. "

A harmincötezer nyilvántartásba vett jelöltből mindössze kevesebb mint kilencezer indulása lenne törvényes az október 3-ai önkormányzati választáson, ha nemcsak a választási, hanem az adatvédelmi jogszabályokat is figyelembe vennék. Az adatvédelmi törvény előírása szerint ugyanis az ajánlószelvényeket gyűjtő, így a választók személyes adataihoz hozzáférő jelöltek adatkezelőnek számítanak, és mint ilyeneknek, nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adatvédelmi biztosnál. Csakhogy e kötelességével a voksoláson indulók töredéke van csak tisztában.

A pártok jelöltjeinek könnyebb dolguk van, mert a regisztrálás helyettük az őket indító szervezet kötelessége, és ezt az adatvédelmi biztos hivatalának tájékoztatása szerint valamennyi párt meg is tette, a függetleneknek azonban alig negyede tett eleget a törvényi feltételnek. Sőt – mint az MR1-Kossuth Rádió által találomra felhívott aspiránsok bevallásából kiderült – a legtöbbjüknek fogalma sincs a mulasztásról.

A választási irodák tudnak az előírásról, de nem ellenőrzik, hogy a jelöltek eleget tettek-e neki. Sőt, nem is figyelmeztetik őket erre. Az Országos Választási Irodát vezető Sári Miklós szerint ez nem kötelességük. Sári Miklós szerint a törvényhozók hibája, hogy az előíráshoz semmilyen szankciót nem társítottak, vagyis a magukat nyilvántartásba vetetők mellett büntetlenül indulhat a voksoláson az is, aki nem tett eleget az előírásnak.

A szabályozás visszáságairól az MR1-Kossuth Rádió szerette volna kikérni az adatvédelmi biztos véleményét is, de Jóri András délig nem volt elérhető. Egy, az adatvédelmi és a választási jogszabály előkészítésében is részt vett volt MSZP-s képviselő a törvényhozókat ért kritikára rádiónknak azt mondta: bonyolulttá tette volna a jogorvoslati metódust és visszaéléseknek adott volna terepet, ha eltiltják az indulástól a nem regisztrálókat, a törvények ismerete pedig – mint utalt rá – a jelölteknek egyébként is állampolgári kötelességük.

Más.

Kevesebb mint két hetük maradt igazolást kérni azoknak, akik nem a lakóhelyükön, hanem bejelentett tartózkodási helyükön kívánnak szavazni az októberi önkormányzati választáson. Csak azok kérhetnek igazolást, akik a lakóhelyükön kívül bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkeznek, és ők is csak abban az esetben szavazhatnak a tartózkodási helyen, ha azt 2010. június 16-át megelőzően jelentették be, és az a szavazás napjáig nem szűnik meg.

Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján október 1-jén 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetőjétől, azaz a település jegyzőjétől. Ha a választópolgár meghatalmazott útján nyújtja be kérelmét, a meghatalmazást is csatolni kell. Ajánlott levélben is lehet igazolást kérni, úgy, hogy a kérelem szeptember 28-ig megérkezzen a lakóhely szerinti helyi választási irodába. Az igazolás kiadása után a választó nem gondolhatja meg magát, vagyis csak ott szavazhat, ahová az igazolást kérte. Ha mégis a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság előtt jelenne meg, ott nem szavazhat.

 

2010.09.21., Bacskai János