A családi pótlék ötven órája

 

Iskolalátogatáshoz köti a kormány a családi pótlékok kifizetését, és szigorít az igazolatlan hiányzás hivatalos megítélésén is: az a diák, aki 50 tanóránál többet bliccel el, nem csak családjának egyik bevételi forrását veszélyezteti, de jegyzői védelembe is kerül. A törvény augusztus 30-án lépett életbe.

A jelenleg is kidolgozás alatt álló törvény célja az, hogy a tankötelezettség teljesítését, a rendszeres iskolába járást, és ezzel a munkaerőpiacon kamatoztatható tudás megszerzését a családtámogatási rendszer útján is elősegítse. Egyre több ugyanis az olyan fiatal, aki végzettség hiányában nem kap munkát. 

A szabályozás alapján az iskola igazgatójának kell jeleznie a jegyző felé, ha egy diák igazolatlan óráinak száma eléri a tízórás limitet. Ebben az esetben a jegyző végzéssel figyelmezteti az iskoláztatási támogatás jogosultját arra, hogy ötven óra hiányzás után az iskoláztatási támogatás felfüggesztésre kerül.

Amennyiben az igazolatlan órák száma az ötvenet eléri, az igazgató jelzése alapján a jegyző rendelkezik az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, és a gyermek védelembe vételéről – utóbbi intézkedés kötelező érvényű lesz számára.

A védelembe vétel ugyanakkor semmiképpen sem egyenlő a gyerek állami gondozásával: a lényege éppen az, hogy segítséget nyújtson a gyermek családon belüli fejlődéséhez; ennek érdekében a jegyző családi gondozót is kirendel a problémás diák mellé.

Az ilyen gyerekeket a jegyzőnek védelem alá kell venni, aki dönthet arról is, hogy a támogatást természetben, vagyis péládul élelmiszerként kapja meg a család. Ennek elintézésére eseti gondnokot rendelhet ki. Az elfogadott jogszabály rögzíti a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának lehetőségét, mely legfeljebb hat hónapra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el.

Ha a családi pótlékot természetbeni formában nyújtják, a jegyző az érintettek megkérdezését követően gondoskodik a pénzfelhasználási terv elkészítéséről. Az összeget többek között tanszerre, utazási bérletre és étkeztetésre lehetne költeni.

Az iskolák évente jelentik azon tanulók számát, akik mulasztás miatt nem voltak osztályozhatóak. Ezek az adatok megjelennek az Hivatalos Oktatási Statisztikai Adatszolgáltatásban.


Iskolába járni kell! Katt a képre a tanévnyitóról szóló cikkhez!

„A törvény bevezetése mindenképpen nehézségekkel jár, főként az adminisztráció terén – nyilatkozta a drinfo.hu-nak Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) igazgató titkára – Az igazolatlan megítélése viszonylagos lehet; más eset az, ha valaki 10 napon keresztül egyfolytában hiányzik vagy pár órára bejön, aztán hazalóg, részletekben túllépve a hiányzási limitet.”

Horváth abban is biztos, hogy a szigorítás sok konfliktust eredményez majd szülő és iskola, illetve szülő és jegyző között– a szabályozásra azonban szerinte így is szükség volt, hiszen hosszú távon az iskola, mint intézmény tekintélyét növeli: továbbá, az állam végre határozottan jelzi az érintett családok felé, hogy az igazolatlan hiányzás tényleg komoly következményekkel jár.

A PSZ-es vezető szerint a törvény valóban befolyásolná a szülők hozzáállását. „Nem olyan rég történt, hogy egy cigány család tagjait börtönbüntetésre ítélték gyerekük sorozatos hiányzása miatt, s végül csak (köztársasági - szerk.) elnöki kegyelemmel úszták meg a fogságot”– idézte fel Horváth, hozzátéve, hogy a fenyegetőzés nem, de az anyagi ellehetetlenülés réme biztosan motiválja majd a családokat.

A családi pótlékot teljes egészében nem vonják el a mulasztó diákok családjától: a szülők továbbra is megkapnák korábbi támogatás felét, igaz, természeti juttatás formájában.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Gyerekszegénység Elleni Programjának (MTA GyEP) állásfoglalása szerint a családi pótlékkal kapcsolatban benyújtott törvénymódosítás nem alkalmas az iskolai hiányzás kezelésére.

A családi pótlék a gyermek felneveléséhez biztosított közösségi hozzájárulás, nem pedig a büntetés vagy jutalmazás eszköze - hangsúlyozta az MTA GyeP az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentumban.

Mint írják, a benyújtott indítvány nem tartalmaz indoklást, nem szól a probléma nagyságrendjéről, jellegéről, az iskolai mulasztás és a tanulmányi eredmény összefüggéseiről, a család mellett az iskola és a gyermek felelősségéről. A döntés előkészítőinek azért kellene részletesen kifejteniük a szakmai szempontokat, mert nagyon összetett, egyetlen eszközzel nem megoldható problémáról van szó.

A Kósa Lajos és Soltész Miklós által benyújtott javaslatot egyébként 305 igen, 66 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Az augusztus 30-án hatályba lépő rendelkezés ugyanakkor a nevelési ellátásra és az iskoláztatási támogatásra bontja a családi pótlékot.

 

2010.09.02., Bacskai János